Honnan tudhatod, hogy a stressz hatással van az alvásra?
A stressz gyakran befolyásolja az alvás minőségét és időtartamát. A stressz és az alváshiány egyaránt súlyos hatással van a fizikai és a mentális egészségre. A szakértők 7-9 óra alvást javasolnak kortól és egyéb tényezőktől függően.
A Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention - CDC) szerint az amerikai felnőttek 35,2%-a kevesebb mint 7 órát alszik éjszakánként. Ez alváshiányhoz vezethet, mely tartós fizikai és szellemi egészségügyi problémákat okozhat.
Az alvás pontos szerepe nem egyértelmű, de a kutatás kimutatta, hogy a szervezet különböző folyamatainak jelentős részét megkönnyíti. Ide tartoznak a fizikai változások, mint az izmok regenerációja, és a mentális feladatok, mint például a koncentráció.
Az alváshiány hatásai
Amikor nem tudunk eleget aludni, tapasztalhatunk negatív hangulatot, alacsony energiaszintet, nehézséget okozhat koncentrálni és úgy általánosságban nem a megszokott módon működünk. Az alváshiány bizonyos körülmények között súlyos következményekkel járhat, például ha fáradtan vezetünk vagy nagygépeket kezelünk. Egy-egy nehezebb éjszaka valószínűleg nem okoz problémát, de a tartós alváshiány növelheti számos krónikus egészségügyi állapot kockázatát.
A CDC jelentése szerint azokat a személyeket, akik kevesebb mint 7 órát alszanak, fokozottan veszélyeztetik a következők:
- elhízás
- szívbetegség
- cukorbetegség
- stroke
- depresszió
- ízületi gyulladás
- vesebetegség
Bár számos más tényező okozhatja ezeket a problémákat, az alváshiány hozzájárul kialakulásukhoz.
Kapcsolat a stressz és az alvás között
A stressznek több negatív értelmezése létezik, de alapvetően ez egy válasz, mely az emberekben és állatokban alakult ki és lehetővé teszi a számunkra fontos vagy veszélyes helyzetek kezelését.
Az emberi szervezetben a stressz hatására az autonóm idegrendszer hormonokat szabadít fel, például adrenalint és kortizolt. Ezek a hormonok növelik a pulzusszámot, hogy a vér hatékonyabban keringjen és érje el a létfontosságú szerveket és az izmokat, felkészítve ezzel őket szükség esetén a gyors reakcióra. Ezt a reakciót „üss vagy fuss” válasznak nevezzük, és az evolúció korábbi szakaszaiban létfontosságú szerepe volt az ember túlélésének szempontjából.
Manapság olyan alkalmak is kiválthatják ezt a reakciót, melyek nem jelentenek életveszélyt. Ilyenek például a munkahelyi problémák vagy a kapcsolati nehézségek.
Mit okoz a stressz hosszútávon
Időnként a stressz normális, azonban a krónikus stressz megterheli az idegrendszert. Ez hosszútávon komoly következményekkel járhat a fizikai és mentális egészség szempontjából.
A stressz egyik velejárója az alváshiány. A fokozott éberség gyakran megnehezíti az elalvást, éjszaka pedig szorongó gondolatokat okoz. Az elégtelen alvás tovább fokozza a stresszt. A Nemzeti Alvás Alapítvány (National Sleep Foundation) felmérése szerint a 13-64 évesek 43%-a a vizsgálatot megelőző egy hónapban legalább egyszer tapasztalt éjszakai álmatlanságot stressz miatt.
Stresszcsökkentés az alvás javításáért
Lefekvés előtt csökkentve a stressz szintjét javíthatunk az alvásunk időtartamán és minőségén.
Az alábbi életmód-változtatások segíthetnek csökkenteni a stresszt:
Mindfulness meditáció
A Mindfulness meditáció olyan relaxációs technika, melynek célja, hogy az ember jobban kapcsolódhasson a jelen pillanathoz. A cél megismerni a testünkön belüli és kívüli gondolatokat, érzéseket és érzeteket anélkül, hogy reagálnánk rájuk.
A kutatások szerint ez a technika számos előnnyel jár a mentális jólét szempontjából. 47 kísérlet, melyben 3515 fő vett részt, arra a következtetésre jutott, hogy a mindfullness meditáció csökkenti a szorongást, a depressziót és a stresszt.
Széles körű kutatásra lenne szükség annak megállapítására, hogy a mindfullness klinikai kezelésként is működik-e, de mindenesetre hasznos otthoni módszer lehet. A mindfullness lefekvés előtti 10-30 perces gyakorlása segíthet a stresszt csökkenteni és ezzel javítani az alvás minőségét.
Edzés
A testmozgás hasznos eszköz a mentális egészség javítására, emellett pedig fizikai előnyökkel is jár.
A kutatások arra utalnak, hogy a testmozgás jótékonyan hat a pszichológiai jóllétre és segít a szorongással és a stresszel kapcsolatos rendellenességeket kezelni, ezzel csökkentve másfajta kezelések szükségét.
Egy 2017-es szemle szerint a fizikai aktivitás hatékonyan csökkenti a szorongás és a stressz tüneteit. További bizonyítékok utalnak arra, hogy a testmozgás közvetlen hatással van az alvási nehézségekkel küzdő, 40 felettiek alvási minőségének javítására. A mérsékelt vagy intenzív mozgás, mint például 30 perc futás, csökkentheti a stressz-szintet és javítja az alvás minőségét.
Egyéb életmódváltozások
A következő életmód-változtatások is segíthetnek a stressz-szint csökkentésében:
- egészségesebb étrend bevezetése
- koffein- és alkoholfogyasztás csökkentése
- otthoni munka elkerülése
- baráti és családi támogatás
A stressz csökkentése nagy kihívást jelenthet. Alapvető fontosságú a stressz forrásának azonosítása, mely gyakran munkához vagy kapcsolathoz társul. Bár az ilyen problémák megoldás nehézkes és lassú, a stressz kiiktatása elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez.
Zárásképp
A stressz és az alvás szorosan összefügg egymással. A stressz hátrányosan befolyásolja az alvás minőségét és időtartamát, miközben az elégtelen alvás növelheti a stressz-szintet. Mind a stressz, mint az alváshiány tartós fizikai és mentális egészségügyi problémákhoz vezethet.
Fontos, hogy azok, akik stresszel vagy alváshiánnyal küzdenek, ne próbálják meg egyedül kezelni a problémákat. Az egészségügyi szakemberek iránymutatást tudnak annak a megoldásban, a barátok és családtagok pedig támogatóként nyújthatnak segítséget.
Forrás: medicalnewstoday.com