A hosszabb hétvégi alvás nem segít bepótolni a kiesett órákat

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention - CDC) kutatása szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának egyharmada nem éri el a javasolt napi 7 órás alvásidőt.

Az alváshiánynak rengeteg oka lehet, közülük az egyik az alvászavar, de gyakori, hogy a napi stressz, a túl sok munkahelyi kötelezettség vagy a rohanó mindennapok hatnak negatívan az éjszakáinkra.

A túl kevés éjszakai alvással erősen összefüggnek bizonyos metabolikus folyamatok, így az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázata.

Amikor rendszeresen nem megfelelő az alvásunk a hétköznapokban, sokan játszunk a gondolattal, hogy majd hétvégén pótoljuk. Egy korábbi tanulmány, mely az Alváskutatás Folyóiratban (Journal of Sleep Research) jelent meg, azt sugallta, hogy ez a gyakorlat hasznos lehet az egészségünk fenntartásában.

Azonban egy újabb kutatás ellentmond az eddigi megállapításoknak. Ez az új vizsgálat azt mutatja, hogy a hétvégi szundi valójában nem elegendő ahhoz, hogy visszafordítsa a hét közbeni alváskiesés okozta károkat.

„A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a hétvégi helyreállító vagy pótló alvás nem tűnik hatékony stratégiának az alváshiány által okozott anyagcserezavarok visszafordítására.” – mutatott rá Kenneth Wright, a tanulmány kutató szerzője a Colorado Egyetemről.

Az alváspótlás nem elég hatékony

Annak vizsgálatára, hogy a hétvégi felzárkóztató alvások képesek-e ellensúlyozni a krónikus alváshiányt, a kutatók 36 fiatal, egészséges felnőttet vontak be.

Ezután véletlenszerűen három csoportra osztották a résztvevőket:

• azok, akik hétvégén és hét közben is csak 5 órát alszanak
• azok, akik a hét folyamán 5 órát alszanak, hétvégén pedig korlátlanul
• azok, akik korlátlanul alhatnak akár 9 órát is hét közben és hétvégén

A kutatók azt találták, hogy azok, akiknél korlátozták az alvásidőt az egész hét folyamán, gyakran vacsora után nassoltak, mely súlygyarapodáshoz vezetett.

Azonban azok a résztvevők, akik hétvégén tovább alhattak, kevesebb kalóriát vittek be a szervezetükbe mint a másik csapat, még akkor is, ha vacsora után nassoltak.

Mindazonáltal a hétvégi alvás lehetősége után hé közben visszatértek a korlátozott alvási mintához, továbbra is folytatták az esti nassolást, mely további súlynövekedést eredményezett.

Néhány meglepő eredmény

A specifikus anyagcsere-változások tekintetében a kutatók azt vették észre, hogy a minden éjjel korlátozott alvású résztvevők alacsonyabb inzulinérzékenységet mutattak, 13%-os csökkenést tapasztaltak. A magas inzulinérzékenység általában a jó egészség jelzője, míg az alacsony cukorbetegséget jelezhet (inzulinrezisztencia).

Míg a korlátozott alvású csoportban az inzulinérzékenység csökkenése nem volt meglepő, a hétvégén többet alvó résztvevőknél sem tapasztaltak sokkal jobb eredményt.

A hétvégi pihenés ellenére a résztvevők még mindig alacsonyabb inzulinérzékenységet mutattak a szokásosnál, és miután újra elkezdtek hét közben korlátozottan aludni, az inzulinérzékenység 9% és 27% közötti értékre csökkent.

„Az eredményeink azt mutatták, hogy az izom- és májspecifikus inzulinérzékenység rosszabb volt azoknál a betegeknél, akik hétvégén pótlóalvásra kaptak lehetőséget.” – jegyzi meg Christopher Depner, elsődleges szerző, majd hozzátette, hogy ez az eredmény a kutatócsoport számára is meglepő volt.

„Erre a megállapításra egyáltalán nem számítottunk, és ez azt mutatja, hogy a hétvégi pótalvások nem túl hatékonyak a kevés alvás okozta anyagcsere-zavarok szempontjából, amikor az alváshiány krónikusnak mondható.” – Christopher Depner

A kutatócsoport a jövőben vizsgálni szeretné, hogy az alváspótló stratégiák – beleértve a napközben beiktatott rövid pihenést – megváltoztatják-e az alváshiány okozta károkat, és ha igen, milyen mértékben és milyen körülmények között.

Forrás: medicalnewstoday.com